Red Star Seagull 1963

Amikor Kína órát gyárt


seagull_1963_8.jpg

Mindenekelőtt beszéljünk a szerelemről. Olyan érzés, amiben a racionalitás teljesen kizárható, olyan tetteket is végrehajtunk, amiben magas a kudarcélmény valószínűsége, de az emberen ennek ellenére is felülkerekedik a vágy, hogy megszerezzünk valamit, ami igazság szerint csupán a fejünkben létezik. Amikor beteljesedik, akkor pedig gyötörni kezdenek a kételyek, hogy amit kaptunk, az tényleg az-e, amit akartunk.

Pontosan így érzek a megvásárolt Seagull 1963 karórámmal kapcsolatban, ami számos, nem elhanyagolható problémát vet fel. Annyira bonyolult, összetett, és csavaros történet ez, amit érdemes elmesélni, ezért is szántam rá magam erre a kis beszámolóra.
A kiindulási pontunk legyen az, hogy megláttad ezt az órát valahol, valamikor, majd némi idő után rádöbbentél, hogy meg akarod szerezni magadnak. (Az Úr irgalmazzon a Te lelkednek!)

Vessünk is egy pillantást a szóban forgó szépségre, róla van szó:

seagull1963.jpg

A kép forrása: https://saicheung.com/the-history-of-seagull-1963-pilots-chronograph-the-definitive-answer-to-all-your-questions/

Mitől érdekes?


Egyrészt, mert nagyon gazdag történelemmel rendelkezik. 1963 a világ számára elképesztő év volt. Javában tombol a hidegháború, forró drótot létesítenek a Kreml és a Fehér Ház között, Kennedy elnök azt mondja, hogy „ich bin ein Berliner”, de pár hónappal később Texasban lelövik. Martin Luther Kingnek „van egy álma”, bezár az Alcatraz, Kenya függetlenné válik, a rádiókból üvölt a The Beatles, és a Beach Boys, a televízióban útjára indul a Doctor Who című sorozat, és megszületik Quentin Tarantino, Brad Pitt és… Orbán Viktor.
De az órák világában is zajlanak az események, mert 1955-ben Tianjin tartományban megalapult a Sea-Gull, akik 1961-ben szerződtek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejével, hogy karórákat készítsenek nekik, köztük az akkor még csak a tervezőasztalon heverő D304-es típussal.

A Sea-Gull (A kötőjelre érdemes figyelni, mert a későbbiekben szerepet fog kapni) annyira komolyan vette az óragyártást, hogy elvileg 30 prototípust készített, mielőtt megszületett a végső változat 1963-ban, de ne rohanjunk ennyire előre!

A gyár első órája ugyanis 1955-ben látta meg a napvilágot, Wu-Xing, azaz ötágú csillag néven, Mao Ce Tung nagy örömére. Hogy pontosan mi is hajtotta ezt, arról nem sikerült megbízható forrást találnom, de emlegetnek egy Swiss Sindaco alapot, ezért tételezzük fel, hogy valami korabeli svájci ETA alapú szerkezet lehetett.
A gyár nevezéktanáról is találtam egy érdekes leírást, miszerint a Sea-Gull nevet a gyár nemzetközi kereskedelemben való részvétel miatt vette fel, Kínában a Dong Feng, azaz Keleti Szél márkanevet használták, de ezt is csak a 60-as években, mert azelőtt Tianjini Óragyár néven futottak.

Találtam egy csodálatos képet is a gyár első órájával kapcsolatban:

seagull19632.jpg

A kép forrása: https://saicheung.com/the-history-of-seagull-1963-pilots-chronograph-the-definitive-answer-to-all-your-questions/

 

Ezen a képen az első Sea-Gull modell látható, ami meglehetősen hasonlít vágyaink tárgyához. Ami hiányzik, az bizony a chronograph funkció, merthogy olyan szerkezetük akkor még nem volt.

A történet úgy szól, hogy a kínaiaknak pont megfelelt az akkor már elöregedőben lévő, (végtére is 1942 óta létezett), svájci Venus 175 szerkezet, így hát fel is vásárolták azokat. Volt olyan forrás, ami a szerkezet legyártásra képes gépek felvásárlásáról is beszámolt, amiket Tianjin-be szállítottak, ami akár igaz is lehet, de ezt megerősíteni nem tudom. A Venus elvileg 1950-ig gyártotta a 175-öst, ezért a kínaiak által elmesélt sztori egybevág a tényekkel, de az is tagadhatatlan, hogy a kínaiak ST19 szerkezete és a Venus 175 kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Ez vitathatatlan.

seagull_werk.jpg

A kép forrása: https://www.watchuseek.com/threads/red-star-watches.4625971/

Ez a szerkezet korántsem nevezhető valami utolsó kis semmiségnek, hiszen közeli rokona a Valjoux 72, illetve a Lemania 2310. Ezeket olyan nagynevű óragyártók vették kezelésbe, mint a Rolex, Patek Philippe, Breitling, Longines, egyszóval, az igazi „kékvérűek”. Nyilván mindenki áttervezte, kiegészítette, fejlesztette, átdolgozta a saját igényeinek megfelelően, de az a történelem és az a pedigré, ami ekörül a szerkezet körül kialakult, meglehetősen lenyűgöző.

Most ugorjuk vissza egy kicsit a Sea-Gull gyárba (vagy Keleti Szél gyárba, ha úgy jobban tetszik), 1963-ba, merthogy elkészült a pilótáknak szánt D304. Nagyon nehéz megbízható forrásból képeket találni, nincs is sok belőlük, de úgy gondolom, ez lehetett az első, és eredeti darab:

seagull_original.jpg

A kép forrása: https://saicheung.com/the-history-of-seagull-1963-pilots-chronograph-the-definitive-answer-to-all-your-questions/

Ami valószínűsíthető, hogy ez az az óra, amit a Sea-Gull a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg számára leszállított. Egy forrás 1400 db karóráról számolt be, amit végül 1966-ban adtak át, de hamarosan megjelent egy átdolgozott kiadás is, ami így festett:

seagull_original2.jpg

A kép forrása: https://saicheung.com/the-history-of-seagull-1963-pilots-chronograph-the-definitive-answer-to-all-your-questions/

Ez a sok információ feleslegesnek tűnhet abból a szempontból, hogy minek ezeket tudni, ha csupán egy órát akar vásárolni az ember. Mi abban a bonyolult, hogy felmegyek egy honlapra (merthogy Magyarországon nincs Sea-Gull hivatalos képviselet) és beteszek a virtuális kosaramba egy órát, fizetek, és várom a csomagküldőt.

Itt változik át ez a kellemes kis történet egy valódi kommunista-kapitalista horrorsztorivá. Kína iparát, ha jól sejtem senkinek sem kell bemutatni. Gyártanak ők kiváló, elsőrangú minőséget éppúgy, mint az arcpirítóan gagyi, hamis, borzalmat egyaránt.
Tipikus kínai eset, hogy a Sea-Gull is egyike lett az átláthatatlan kínai vállalatoknak, a 90-es évek végére több mint 20 beszállítójuk volt. Az óráik minőségére a hullámzó szó a legmegfelelőbb, és nem is sikerült igazán kiemelkedő modelleket létrehozni (leszámítva a D304-et).

Az órák iránti vágy és a gyűjtők szenvedélye viszont nem ismeri a határokat, és az idő múlását, a gyártók pedig tudták jól, hogy a kuriózumokat kereső óramániások egyik célpontja a híres és érdekes történelmi darabok. A Sea-Gull nagyon helyesen ismerte fel, hogy van igény a D304-es újrakiadására, ahogy manapság is azt látjuk, hogy számos óragyár a múltbeli sikereiket adja ki újra, meg újra.
2007-ben jelent meg az első újrakiadás, ami limitált volt, 208 számozott darabról szólnak a források, ami annyira népszerű lett, hogy hamarosan egy 500-as sorozat követte. A szerkezetet itt ST3-nak nevezték, mert a 19 követ (a számlapon ezt jelzi a 19 zuan) 21-re növelték.
A siker átütő volt, hiszen a vásárló egy legendás szerkezetet, és egy tisztességes óragyártótól származó karórát vásárolhatott elfogadható áron… egészen addig, amíg a kínai ipar be nem darálta saját magát.

Kínában ugyanis nem okoz problémát, ha egy másik gyártó is gyártja az adott terméket, hol ilyen, hol olyan minőségben. Kínában az a szó, hogy eredeti, valószínűleg nem létezik, merthogy akármennyire is kerestem, még a hivatalos Sea-Gull honlapot sem találtam meg. Vagyis, nem vagyok biztos benne, hogy amit találtam, az ténylegesen az. Egy forrás arról számolt be, hogy az a Sea-Gull 1963, amire én is vágytam, már nincs a gyártó kínálatában, ezért más kínai óragyárak szabadon gyárthatják tovább license alapján. Megnéztem számtalan Sea-Gull honlapot, és tényleg sok olyan van, amin az 1963 már nem szerepel, de találtam olyat is, amin igen. A leghitelesebb eredeti honlapnak a seagullwatchco oldalát találtam, ott ugyan van, de már csak zafír üveggel és 40-es tokátmérővel 500 dollárért. Eredeti? Tényleg Sea-Gull? Merthogy pl. a seagullwatcheu oldalon teljesen más kínálatot prezentálnak, ráadásul ott már tourbillon szerkezetes csodák kellették magukat 4000 dollárért. Mindeközben az Aliexpress oldalán már 10 ezer forintért is kapok egy 1963-at. Hogy még bonyolultabb legyen az összkép, az igazi pokol a termékfotóknál található. A gyártók egymás termékképeit lopkodják, ami nem könnyíti meg a vásárlást. A plexi üveges órához simán odateszik a zafír üveges képét, ahogy a fotókon a szíjak is hol barnák, hol zöldek, hol fekete bőrből vannak. Ebből kialakul egy olyan helyzet, hogy fogalmad sincs arról, hogy mire költöd a pénzed, és mit fogsz kapni a végén. Az hogy eredeti-e, na az végképp balladai homályba vész.

ali.jpg

Az interneten különböző fórumok vannak arra, hogy azonosítani tudjuk az eredeti és a hamis Sea-Gull 1963 modelleket. Érdemes figyelni a kanji feliratokat, hogy hány sorba rendezték őket, és melyik szimbólummal kezdődnek, stb.
Nem vitatom, hogy megéri figyelmet szentelni erre, de végül azért sem merültem bele, mert az a probléma, hogy 2013-ban is jött egy gyári, Sea-Gull újrakiadás, Plan B néven, amit többféle méretben gyártottak, zafír üveggel és plexivel egyaránt. Ennek az az oka, hogy a Sea-Gull továbbfejlesztési terveket készített, variációkat hoztak ki, így aztán maga az eredeti Sea-Gull is következetlen volt a számlapokkal, feliratokkal kapcsolatban. A Plan B változat is limitált volt, 650 darabban készült. A hátlap is megér egy említést. Az eredeti természetesen nem átlátszó megoldással készült, de az újrakiadások közül több változat is ilyet kapott, a Plan B kiadáson konkrétan volt átlátszó és tömör acél is. Ennek a számlapja is más volt, de hogy véletlenül se legyen egyszerű, amikor az eredeti Sea-Gull leállt a modell gyártásával, egyes források szerint a Red Star óragyár kezébe került a license, akik a Sea-Gull nevet jó kínai hagyományok szerint megváltoztatták. Erre azért volt szükség, mert ők tulajdonképpen újra gyártják az újragyártott Sea-Gull újrakiadását. Így lett a Sea-Gull 1963 náluk Seagull (egybeírva, mondtam, hogy lesz még ennek szerepe) 1963. Természetesen a Red Star Seagull modelleket is hamisítják, így aztán végképp teljes a káosz.

A Red Star elvi síkon hivatalosan gyárthatja ezt a modellt, de ember legyen a talpán, aki bírja még követni, hogy mi az eredeti.

Foglaljuk össze!

Ha beleszerettél a Sea-Gull 1963-ba, akkor komoly bajban vagy, ugyanis fogalmad sincs arról, hogy mi számít eredetinek, honnan szerezd be, kiben, melyik honlapban bízhatsz. Minden zavaros, sötét, és tele van iszonyattal. Pont olyan, mint valami hidegháborús kém-thriller. Azt szögezzük le, hogy a tényleges Sea-Gull 1963-hoz egyik újrakiadás sem hasonlít. Más a számlap, mások az indexek, mások a mutatók. Induljunk ki abból, hogy az első újrakiadást tekintjük eredetinek.

Mutatom képekkel:

seagull.jpg

Amit jelenleg találni fogsz, ha be akarod szerezni: 38-as, 40-es, 42-es tokméret, ezekből plexi, és zafír üveges változat, az ST19 alap és hattyúnyakas változata, 19 vagy 21 köves szerkezet, zöldes vagy barnás NATO szíj, esetleg bőr. Vannak színes számlapos kiadások is, de azok már nagyon eltérnek az eredetitől, ezért azokkal nem foglalkoztam. Létezik még egy változat, amin a másodpercmutató végén egy sarló és egy kalapács található. Ezt a jelenlegi politikai helyzetben csak a bátoraknak ajánlom, ahogy a Mao arcképével díszített kiadást is. Nemrégiben jött egy holdfázist mutató 1963 is, de szerintem már az is a vadhajtások közé sorolható.

Talán a legfontosabb kérdés ezekkel kapcsolatban, hogy végső soron ki a gyártó. Ezen órák zömét a már emlegetett Red Star készíti, de arról sehol sem találtam információt, hogy ez honnan a viharból deríthető ki. Ezért a forgalmazók a vásárlót ezüsttálcán kínálják fel a hamisítóknak áldozatként (akik végül is Kínában legálisan teszik mindezt), így aztán simán lehet, hogy megveszünk valami iszonyatot százezerért, de kifoghatunk egy korrekt darabot is. Tényleges Sea-Gull valószínűleg már nincs, de ha lenne, akkor sem tudod, hogy hol keresd, mert eltűnik az Aliexpress és az önmagukat valódiként hirdető honlapok süllyesztőjében. A használtpiacon is a horgunkra akadhat egy jónak tűnő darab, de mi a garancia arra, hogy nem vernek át, vagy az eredeti tulajdonost nem verték át? Súlyos kérdések ezek…

seagull_1963_6.jpg

Amit mindenképp kapni fogsz a pénzedért, az az ST19 vagyis Venus 175 valamilyen minőségben, valamelyik gyártó által legyártott iterációja, pezsgőszínű számlap, kék mutatók, acél tok, és plexi, vagy zafír üveg. A minőség pedig egy nagy-nagy és még annál is nagyobb kérdőjel. Mit vegyünk? Erre a gondolatra még visszatérünk, de most beszéljünk a fórumok másik népszerű témájáról, az autentikusságról is.

Szerintem nem érdemes abba belemenni, hogy melyik változat a legautentikusabb. Talán a 38-as, plexis, hattyúnyak nélküli, zöldes NATO szíjas. De teljesen lényegtelen, mert igazából már az eredeti Sea-Gull gyár is eltért az eredetitől, utána meg mindenféle változatot kiadott, zafírral, színes számlappal, szóval nem érdemes azon rugózni, hogy ha veszek egyet, akkor melyik a „legigazibb”. Nincs olyan. Én a Red Star Seagull 38-as, zafírüveges, hattyúnyak nélküli, zöld NATO szíjas változatát vettem meg, mert a karcos plexitől (mert az lesz, nehogy azt hidd, hogy nem) kivagyok idegileg.
Véleményem szerint, aki elszánja magát a beszerzése, azt a kiadást vegye, ami neki a legjobban tetszik. Ha plexis, 38-as, akkor azt, ha zafíros 40-es, akkor azt, ha meg még mindig hisz a Nagy Proletár Kulturális Forradalomban, akkor a sarlós kalapácsos, esetleg Mao arcképével ékesített modellt.

Honnan mertem végül is megvenni a órát?

Szerintem az Aliexpress teljesen felejtős.10 ezer pisztolyorrú Mátyástól 350 ezerig minden van, és nem tudod, mit kapsz a pénzedért. Számomra ez már extrém hazárdjáték, amit nem merek bevállalni. Találtam viszont két európai kereskedőt, akik foglalkoznak Seagull órákkal. Az egyik Belgiumban a seagull1963org oldala. Ők teljesen a nálunk megszokott módon hirdetik az órákat, lehet normálisan keresni, a termékfotók következetesek, és van rendes vevőszolgálat is. Létezik egy élő ember, aki válaszol kérdésekre, és van jótállás a termékre. Szíjakat is választhatunk, akciók is akadnak, no meg persze nincs félelem és reszketés a vámon, hiszen EU-n belül vagyunk. Én ezt a kereskedést választottam, és 120 ezer alatt megvoltam csomagküldéssel együtt.

A másik kereskedés a poljot24de. Ez Németországban van, és szerintem pontosan ugyanazt árulják, amit a belgák. Vagy a forrásuk azonos. Az árak hasonlóak, csak azért nem őket választottam, mert a konkurenciánál kb. 10 euróval olcsóbb volt ugyanaz. (Igaz, a németek meg két szíjat adtak volna… Geniune Leather natürlich… persze.)

Bár nem egyértelmű, de szerintem mindketten a Red Star által gyártott Seagull órákat árulják, tehát az eredeti újrakiadás újrakiadásának a hivatalos újrakiadását… vagy amit akartok, de ők ketten már megütik azt a szintet, hogy nem érzem átverve magam. Tisztességes honlapjuk van, elérhetőség, garancia, normális rendelés, csomagküldés, tehát pont úgy, ahogy mi itt hozzászoktunk.

Ennek a gondolatnak a margójára…

Azért még mindig ledöbbent, hogy a világ legerősebb gazdasága nem tart ott, hogy egy terméken tisztességes cikkszám, gyártási azonosító vagy bármi ilyesmi rendben legyen. Értem én, hogy egy Xiaomi, vagy Hisense már rendben van, de hogy olyan terméknél, mint a karóra ez még egyáltalán téma, gyakorlatilag teljesen nonszensz. A kis filléres Casio órám SN azonosítójából még az is kiderül, hogy aznap a szalag mellett álló munkás milyen színű alsógatyát viselt. Miért nincs Kínában valami értelmes képviselet, miért nem kommunikál a vásárlókkal egy olyan gyártó, aminek a termékére van kereslet? Miért nincs saját honlapja, miért hagyja, hogy egy terméke körül ekkora legyen a zűrzavar? Oké, hogy kapitalista kommunizmus, de ez akkor is felfoghatatlan.

Mielőtt rátérünk az általam megvásárolt órára, beszéljünk még a csomagolásról úgy általában. A YouTube videómegosztón számos Sea-Gull vagy (Seagull) kicsomagolós videó található. Ami feltűnő, hogy ritka a két egyforma csomagolás. Gondolom ez azért van, mert ahány gyártó, annyi féle megoldás. Furcsa, hogy az eredetinek mondott darabok is igénytelen műanyag uzsonnásdobozban vannak, de akad bubifóliával körbetekert papírtokos rettenet is. Láttam olyat, hogy az órához adott QR kódos kártya nem vezetett sehova, csak egy szép nagy 404-es hibakódot találtunk a beolvasás után. A fent említett európai kereskedők videóiban már sokkal igényesebb, Európában megszokott csomagolásokkal találkoztam. Az órát szivacs védte, védőfóliák voltak rajta, járt hozzá valami leírás, a doboz pedig a ténylegesen benne lakó óra termékjellemzőit írta le. Biztos, hogy a dobozt ők rendelték jó eséllyel ugyanonnan, de legalább érthető nyelven, felhasználóbarát módon tálalták a portékájukat. Ez is az ő oldalukra billenti a mérleg nyelvét.

Ideológiák darálójában

seagull_1963_12.jpg

Az utolsó témánk a bemutató előtt legyen az, ami az órás fórumokon is parázs vitákat szül. Ez nem más, mint az óra mögötti ideológia, és a korszellem. Személy szerint nem érzem úgy, hogy aki egy ilyen órát visel, az kommunista, szélbal, a mai magyar közgondolkodásban esetleg tetszés szerint libernyák, balfék, ballibsi, meg mit tudom én miket kiabálnak egymásra az emberek. Pont olyan ez, mint a VW „Bogár”. A fél világ odáig van érte, pedig Hitler keze volt a dologban, vagy ott van a HUGO BOSS, az a Boss, aki a náci egyenruhákat is készítette. Mégis milliók őrülnek meg egy Boss pólóért, öltönyért, akármiért. Ez az óra magán viseli korának technikai, mérnöki jellegzetességeit, és ott van mögötte a történelem, ami nem minden esetben játék és mese. Szerintem ez az óra olyan, mint egy időkapszula, horológiai különlegesség, ezért ott a helye egy órakedvelő gyűjteményében. Az órás világában nem a Sea-Gull az első ilyen, gondoljunk a Laco pilótaóráira, amik nagy népszerűségnek örvendenek. Ők a Luftwaffe számára gyártották a beobachtungsuhr óráikat, mégse nácizza őket senki.

Zárásképp térjünk vissza a szerelemre 

A Sea-Gull (Seagull) nagyon szerethető darab, de ahogy a valódi szerelemnél is, itt is egy idő után oszlani kezd a rózsaszín köd. Megismerjük a volt pasik történetét, észrevesszük, hogy a szép hajkorona festett, a szem körüli ráncokat elfedi az alapozó, a műköröm drága, és mikor rossz napja van a kedvesnek, akkor igazán elviselhetetlen is tud lenni. De azért azok a dolgok, amikbe beleszerettünk, azok még mindig megvannak. Megvan az Venus 175, megvan a stopper, szép kékek a mutatók, még ha festettek is. Talán bizonytalan ennek az egésznek az eredete, és nem tudhatjuk, hogy melyik fogaskerék fog megállni, de azért működik. És jó érzés a kézre felcsatolni, jó érzés vele lenni, jó érzést keltenek a gondolatok, amikor ránézek. Ez már az a szerelem, ami a rózsaszín köd után jön, tele elfogadásokkal és kompromisszumokkal. De attól még működik, és igazából jól is van egy így.

 

Red Star Seagull 1963

A hosszúra nyúlt felvezetés után nézzük meg végre, hogy mit is kaptunk a pénzünkért. Annyit azért még elmondanék, hogy egyes közel-keleti országokban a megváltót nem várják annyira, mint ahogy én a futárt vártam az órámmal. Lelkileg felkészültem a legrosszabbra, még arra is, hogy se pénzem, se órám nem lesz, de az égiek kegyesnek bizonyultak hozzám.

seagull_1963_2.jpg

Az óra prezentációjáról nyugodtan mondhatjuk, hogy minden igényt kielégít. Fémből készült, gyönyörű Seagull mintával ellátott kis dobozban érkezett, amit kemény, gazdagon dekorált kartonhüvely védett az Európába vezető hosszú úton. Az órán fityegők, védőműanyagok voltak, sőt, még egy kék színű, viaszos jellegű kulimászt is ragasztottak a felpolírozott részekre, nehogy véletlenül hajszálkarcok keletkezzenek rajtuk. Azt nem tudom, hogy ez a kék miskulancia pontosan micsoda, mert a stopper gombjairól könnyen levált, de a korona közepéről még mindig nem jött le.

seagull_1963_1.jpg

Dokumentáció is járt az óra mellé, ami már-már zavarba ejtően részletgazdagnak bizonyult. Szerintem még kínai pártkönyvet is adtak hozzá.

seagull_1963_10.jpg

Találtam egy kódot, amin megnézhettem, hogy ki az a Red Star alkalmazott, aki összerakta az órámat. Nyilván egy kamu az egész, de egyben megmosolyogtató is, mert szerintem az összesre ugyanazt fogja kiadni. A poén kedvéért még a Facebook oldalon is rákerestem Jiang Hong elvtársra, és persze nem találtam semmit. A népi demokratikus Kínában talán nem annyira pörög Facebook. Minden esetre a honlap azt írja, hogy 2023.03.08-án szerelte össze kis kezével az én órámat, amiért ezer köszönet illeti. Ha valaki esetleg rajtam kívül venne ilyet, elküldhetné, hogy az övét ki rakta össze, mert van egy olyan érzésem, hogy Hong elvtárs minimum egy Sztahanov érdemérmet kaphatna szorgos munkájáért.

seagull_1963_3.jpg

Egy kis érdekesség: említettem, hogy végül a belga Seagull honlapról mertem vásárolni. Ezen az oldalon van egy termékfotó az óráról, és annak tartozékairól, így az egyik papíron látszik egy QR kód. Gondoltam egy nagyot, és képernyőn keresztül a telefonom kamerájával próbáltam beolvastatni a kódot. Ne nevess, mert sikerült! A Canva nevű tartalomkészítő, képszerkesztő, videóvágó honlapra navigált… hát legalább nem az AliExpress-re, vagy a Temu-ra 😊.

Az óra tokja 38 mm átmérővel rendelkezik, és 316L rozsdamentes acélból készült. Tokfültől tokfülig meglehetősen nyúlánk, 46 mm-ről beszélünk, ami 12,7 mm-es magassággal párosul. A csuklóm 20 cm átmérőjű, ezért volt bennem némi félelem, hogy nevetségesen fog mutatni a kezemen. A hosszú tokfülek, és a jelentős magasság miatt szerencsére az aggodalmam alaptalannak bizonyult, mert bár tényleg nem nagy, teljesen elfogadható egy olyan medvedisznóember csuklóján is, mint én.

seagull_1963_5.jpg

Az óra súlya a honlap szerint 183 g, de rendeléskor választhatunk, hogy plexi, vagy zafír üveget szeretnénk. A súly a plexire van megadva, és nem változik, ha zafírra állítom a rendelést, ezért feltételezhetően utóbbi kissé nehezebb.

Ennek az órának az egyik legszebb részlete a számlapja, ami pezsgőszínű, rakott aranyszínű indexekkel rendelkezik, és a mutatók kékítettek. A vörös csillag nyilván a mai világban felvet kérdéseket, de ha a Heinekennek szabad, akkor szerintem nekünk sem kell fennakadnunk ezen.  A 21 zuhan a kövek számára utal, amit a szerkezetben használtak, a kínai kanjik pedig internet szerinti fordításban a Kína – Tianjin Óragyár jelentéssel bírnak.

seagull_1963_4.jpg

Világlátott fórumozók szerint a teljesen eredeti Sea-Gull modelleken két sorban van a szöveg, de a jelentése azonos, és azt is mesélik, hogy azon 22 zuhan felirat díszeleg. Nincs kizárva, hogy ez igaz, láttam ilyen kiadásról is képeket, és kínai webshopokon is találni ilyen kiadást, de azt a plusz egy követ akkor sem igazán értem. Talán olyan, mint a rulettgolyó, és csak úgy beledobtak még egyet tartalékba. 

A stopper festett, nincs mélyítve, a mutatók kékítése viszont nem hőkezeléssel készült, hanem egészen biztosan festettek. Ez persze nem von le semmit szépségük értékéből, az indexek aranyfénye is csodaszép, ahogy az óra minden apró részlete nagyon rendben van. Sötétben foszforeszkáló anyagokat érthető módon ezúttal nem kapunk, mivel abban a korszakban ezt legfeljebb radioaktív anyagokkal tudták volna megoldani. Kínát ismerve talán jobb is, ha ez kimaradt. A számlap a tok felé enyhén lefelé görbül, ezért a perc-, és a másodpercmutatók vége hajlított. Ez egy gyönyörű részlete az órának, amit csak a vásárlás utáni hetekben fedeztem fel.

Dátumot sajnos nem kapunk, de a számlap egységessége talán így tökéletes. A stopper kielégítően működik, a gombok lenyomása nem bizonytalan, hanem nagyon is határozott, mechanikus érzés, amit a jellegzetes kattanó hang kísér. A felfestések élesek, nincs elcsúszva semmi, minden vonalban van, és kifejezetten jó minőségű(nek érződik). A részletek annyira a helyükön vannak, hogy még a koronáról is egy gravírozott csillag (nyilván vörös) mosolyog ránk, de nekem még rajta van az a gumis kék védő trutyi (próbáltam lekaparni, de feladtam). 

seagull_1963_11.jpg

A szerkezet pedig egyszerűen hipnotikus. Hívjuk ST19-nek, vagy Venus 175-nek, engedjük el, hogy eredeti gépekkel készült, vagy sem, ez lehengerlően szép. Az átlátszó hátlap betekintést enged a kíváncsi szemeknek, és ezen bizony van is látnivaló bőven. 21 kő, 21600 lengésszám, oszlopkerekes kronográf, kékített csavarok, genfi csíkozással dekorált elemek. Természetesen kézihúzós, ami csak fokozza az élményt. Én is csak műkedvelő vagyok, nem értek a szerkezetekhez, de imádom nézegetni, mert gyönyörködtet az a komplex, bonyolult csoda, ahogy ez működik. Csúfoljatok érzelgős, romantikus bolondnak, de mindig letaglóz a tény, hogy ezt ember tervezte meg, készítette el, rakta össze, bírta működésre. Nincs elektronika, nincsenek processzorok, memóriák, nyomtatott áramkörök, hanem fém fogaskerekek akadnak bele fogaskerekekbe, rugó feszül, és a fizika törvényei, a mérnöki tudomány és a művészet valami eszelős násztáncot jár a szemünk előtt. És a hang! Ez az egyetlen órám, ami igen, tényleg azt a bizonyos, jellegzetes tik-tak hangot adja, ami teljesen jól hallható csendesebb környezetben.

seagull_1963_9.jpg

Az sem zavar, hogy a kékített csavar valószínűleg festett, a genfi csíkokat Hong elvtárs karistolta oda ebédszünet előtt 10 perccel, és a honlapon emlegetett 42 óra járástartalék ordas nagy kamu.

Mivel az volt az első kézihúzós órám, nyilván nem mertem nekiesni, és millió fórumon utánanéztem, hogy mennyire is kell ezt felhúzni. Van, aki szerint tönkre lehet tenni, ha túlhúzom, de ennek ellenkezőjét is megtaláltam. Sokan írták, hogy húzd nyugodtan, majd érezni fogod, amikor megvagy. Képzelhetitek, hogy nem volt sok kedvem a frissen vásárolt órát bőszen megtekerni, ezért megbeszéltem magammal 15-20 húzás még jó, abból nem lehet baj. Ezzel olyan 7-8 órát ment el, mielőtt megállt. Második nekifutásra bátrabb voltam, 30 húzást rádurrantottam, és biztosan lett volna még ott, ahonnan az jött, de így olyan 10-12 óra járástartalékot kaptam. Aztán eszembe jutott, hogy nem kéne a sorsot kísérteni, mert ha hazavágom, ki lesz az az órás, aki egy kínai, ki tudja milyen Venus 175-öt képes megjavítani. A régi filmekben is mindig az órájukat húzzák a szereplők, ezért kiegyeztem magammal, hogy ez így jó. Az órám figyelmet igényel tőlem, velem él, és nekem foglalkoznom kell vele. Pontosan azt kell tennem, amiért ezt a hobbit annyira szeretjük. Ezért ha huzamosabb ideig hordom, akkor bizony napi három alkalommal leülök, leveszem, letisztogatom, és gondosan felhúzom. Ennyi. Nagyon élvezem, de tény, hogy a mai, modern hétköznapi élet ritmusa nehezen összeegyeztethető a Seagull 1963 igényeivel. (Aztán ha megtekerem, mint a villanyórát, még az is lehet, hogy elmegy egy teljes napot, de mindenki tegye tönkre a sajátját!) Ezért szabadnapokon hordom, alkalmi viseletként, arra tökéletes. Nem mellesleg 2023 áprilisában vettem, most pedig pár nap van hátra 2023-ból. Ezt mondhatjuk tartós tesztnek, és örömmel jelentem, hogy még működik.

Említettem, hogy az üveg választható, plexi, vagy zafír. Én az utóbbira szavaztam, de itt van egy kis turpisság. A termékfotókon úgy tűnik, hogy nincs különbség a kettő között, pedig van. Ha plexit kérünk, akkor az üveget a helyén tartó fényesre polírozott fémgyűrű profilja alacsonyabb, tehát bizonyos szögből több látszik a számlapból, erősebben domborodik, és sokak szerint ez autentikusabb. A zafír esetében ez a gyűrű magasabb, az üveg maga pedig laposabb. Mivel gyűlölöm a karcokat, ez a kompromisszum nekem belefért, így nyugodtabban alszok.

Az óra elméletileg 3 m vízállósággal rendelkezik, de véleményem szerint akkor is vedd le, ha épp a Baywatchot nézed. Apropó Baywatch, ha már itt tartunk, jusson eszedbe, hogy modern rázkódásvédelemmel sem rendelkezik… már ha érted mire gondolok.


baywatch.jpg

A kép forrása: ebbe most inkább ne menjünk bele 😊

Az egyetlen dolog, amibe ténylegesen bele lehet kötni, az a NATO szíj. A belga honlap ad lehetőséget némi plusz pénzért a szíjcserére, ahogy a német is, de a termékfotókon látható olívzöld nekem alapvetően tetszett. Sajnálatos, hogy gyakorlatilag a létező leghitványabb műanyagból készítették, aminél még egy Jysk lábtörlő is minőségibbnek érződik. A csaton nincs semmi jelölés, se kanjik, se Mao, de még csak egy huncut vörös csillag sem, ami kissé elkeserítő. Az egyetlen pozitívuma, hogy hosszú mint a kínai Nagy Fal, ezért nálam kétszer nagyobb ember is fel tudná venni. Amennyiben cserélni szeretnénk, és szeretnénk, akkor a 18 mm-es NATO kínálatot tessék szemügyre venni. 

seagull_1963_7.jpg

Tesszék olcó ezeöccáz?

Hát nem. Aki erre vágyik, az nem ússza meg ezerötszázból. Mikor megvettem, konkrétan 295 eurót fizettem érte, ami Belgiumból Magyarországra csomagküldővel (DHL) megugrott 315 euróra. Úgy emlékszem, hogy akkor 370-ért váltottak, tehát 117 ezer Ft volt ez a kis kínai kaland. A honlapon a vásárlás során gond nélkül ki lehet választani Magyarországot, bankkártyával fizettem, és minden a lehető legnagyobb rendben ment, öt munkanap alatt meg is jött a csomag.

Jelenleg 375 euróért vehetjük meg ugyanezt az órát, erre még rájön a csomagküldő költsége, így lesz kb. 400 euró. Ha ezt a mostani 380-as árfolyamon felszorzom, akkor 150 ezer Ft.

A belga honlap a leírás szerint 2 év garanciát vállal, de bevallom őszintén, hogy nagyon nem szeretném kipróbálni.

Ennyi pénzért nyilván egyetlen gyártó sem ad nekünk oszlopkerekes, kézihúzós, történelmi múlttal rendelkező chronográfot, tehát az ár-érték arány nagyon is rendben van. A garanciával kapcsolatban akadnak azért aggályaim, ki tudja, hogy mi lesz 2 év múlva. Azért még mindig jobban bízok bennük, mint teszem azt bármelyik tetszőlegesen választott kínai webshopban.

Elérhetőségek

A nyár óta megjelent egy újabb Sea-Gull honlap, ezúttal azt állítják, hogy ők az eredeti oldal, és megint van egy limitált kiadás 1000 euróért, vagy egy nem limitált 700-ért. Én már nem tudom eldönteni, hogy ez most eredeti, vagy sem, igazi, vagy sem, de az biztos, hogy a nyáron ez a honlap még nem létezett. Itt megtaláljátok őket:

https://seagullwatches.com/collections/ocean-star?utm_source=google&utm_medium=CPC&utm_campaign=P-max-3&gclid=Cj0KCQiA1rSsBhDHARIsANB4EJaNE4TEewY1F_QGMWnmMQKoLSsdwDKpUrwGi21JZXn3pS37Taz0v84aAg99EALw_wcB

A belgák, ahonnan én rendeltem: Seagull1963

https://seagull1963.com/

Amennyiben megállítanátok Brüsszelt, akkor a németek, akik megbízhatónak tűnnek: Poljot24

https://www.poljot24.de/marken/seagull.html

 

Végszó

Maga az óra egy csodás darab, és nagyon szeretem hordani. Ugyanakkor elborzaszt, hogy a mai világban hogy történhet meg az a rettenetes katyvasz, ami Kínában megy. Oké, persze, értem én, hogy ők az eredeti szót úgy mondják, hogy sehogy. Minden állambácsié, vagy így, vagy úgy, de ez akkor is nonszensz. Van egy termékük, ami teljesen szuper, erre a rájuk jellemző átláthatatlan, kaotikus termékforgalmazással, és hamisítással hazavágják az egészet. Borzalmas kommunikáció, nem létező gyári honlap, zavaros márkaképviselet, szélsőséges árazás… Columbo felügyelő legyen a talpán, aki kinyomozza, hogy hol is van itt az igazság. Pontosan ez az, amiért viszolygok a kínai termékektől. Mindezek ellenére, ez az óra fantasztikus. Élmény használni, hordani, nézni, ahogy működik, és hallgatni a hangját este, amikor ott alszik mellettem az éjjeliszekrényen.

 

Előnyök

- Venus 175 szerkezet (vagy valami olyasmi)

- Az óra történelmi múltja

- Az építései minőség nagyon jó

- Választható zafír üveg

- Olyan hangulat, amitől visszaépítjük a kert végébe a vasfüggönyt

 

Hátrányok

- A szíj nagyon gyenge minőségű

- Keresztény demokráciával összeegyeztethetetlen forgalmazási megoldások

 

Források, ha még mélyebbre szeretnél ásni:

https://hansenjacobs.com/10-reasons-why-the-seagull-1963-is-an-essential-part-of-your-collection/

https://wahawatches.com/review-seagull-1963-chronograph/

https://saicheung.com/the-history-of-seagull-1963-pilots-chronograph-the-definitive-answer-to-all-your-questions/

http://www.seagullwatch.eu/index.php

https://www.watchuseek.com/threads/red-star-watches.4625971/

https://www.aliexpress.com/premium/seagull-1963-original.html?catId=0&initiative_id=SB_20230521065310&SearchText=seagull+1963+original&spm=a2g0o.productlist.1000002.0

https://seagull1963.com/

Címkék: Seagull 1963