Chronofixe Sous-Marine X seconde/ seconde Asterix’s 65th Anniversary Limited Edition
Voulez-Vous Coucher Avec Moi Ce Soir?
A francia óragyártás minden bizonnyal látott már dicsőbb napokat is. Ha szeretnénk egy időmérőt a galloktól, akkor vagy nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, és kicsengetnünk egy Cartier meglehetősen magas vételárát, vagy kicsit lejjebb adjuk az igényeinket, és akkor rátalálhatunk a Bell & Ross, a Yema, a Pequignet, a Michel Herbelin esetleg a LIP kínálatára. De ha már odáig merészkedünk, hogy szeretnénk valami igazán jellegzeteset attól a néptől, aki a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméit adta a világnak, akkor nehéz dolgunk lesz. Szerencsére a microbrandek ezen a ponton dobnak nekünk egy mentőövet, jelen esetben a belga, Jon Cruys és a francia Rémi Chabrat vállalkozók álltak szolgálatunkra, akik 2024-ben felélesztették az 1857-ben alapított, mára tetszhalott állapotban lévő Chronofixe óramárkát.
A képek forrása: https://www.crownwatchblog.com/news/nivada-grenchen-makes-customised-watches-a-daily-affair és https://www.forbes.be/nl/zelfs-omsingeld-door-romeinen-houdt-asterix-stand/
A Chronofixe Les Rasses-ban, a francia-svájci határ közelében jött létre, alapítói Alphonse Dodane és Francois-Xavier Joubert voltak, és egyáltalán nem számított aprócska vállalkozásnak a maga 200 munkásával. A cég zsebórák gyártásával indított, majd 1905-ben Morteau-ba költözött, és bemutatták 1917-ben a tökéletesített flyback chronograph szerkezetüket. Büszkén mondhatják el magukról, hogy az 1950-es években a francia hadsereg beszállítói lettek, és tanúsítvánnyal rendelkező, magasságmérős pilótaórákat gyártottak a Francia Légierőnek Type 20 és Type 21 néven. Amikor beütött a kvarcválság, számos nagymúltú óragyárral egyetemben ők is bajba kerültek, és akár a feledés homályába is merülhettek volna, de szerencsére nem így történt.
A képek forrása: https://chronofixewatches.com/pages/history
A Chronofixe feltámasztására már volt egy kísérlet 2022-ben, amikor a legendás Type 20 chronograph-ot akarták újraéleszteni, és bemutattak néhány GMT komplikációval ellátott modernebb modellt is. Ezek korlátozott példányszámban készültek és el is keltek, de azóta néma csönd honolt a gyártó háza táján, egészen 2024 decemberéig. Itt jön a képbe sokunk gyerekkori kedvence, a bátor kis gall hős, a franciák nemzeti kincse, az 1959-ben René Goscinny író, és Albert Uderzo művész által megálmodott Astérix, aki 2024-ben ünnepelte 65. születésnapját.
A kép forrása: https://www.apollo-magazine.com/asterix/
Az első képregény 1959-ben, az első animációs film 1967-ben, az első élőszereplős mozifilm pedig 1999-ben jelent meg, és máig sem értek véget a bitang rómaiakat csépelő gallok történetei, mert még mindig van kereslet ezekre a kalandokra. Talán pontosan ezért döntött úgy a Chronofixe mögött álló Cruys-Chabrat páros, hogy mi sem lehetne méltóbb módja az emlékezésnek annál, minthogy készítenek egy születésnapi, 500 darabra limitált karórát az ünnepelt számára. Fel is kérték Romaric André alkotót, aki a művészvilágban a seconde/seconde névre hallgat, hogy készítsen egy egyedi számlapot, ami magán hordozza Astérix világának jellegzetes stílusjegyeit.
De ki ez a Romaric André alias „seconde / seconde”, és miért fontos?
Valószínűleg sokaknak dereng valami, ha azt mondom Banksy. Banksy egy képzőművész, akinek a vászna nem a hagyományos értelemben vett vászon, hanem az alkotó tere maga az egész világ. Mivel utcai művész, gyakran készít képeket közintézményekre, teszem azt akár az Izraelt Palesztinától elválasztó falra is. A témái aktuálisak, a műfajuk talán leginkább a pop art kategóriába sorolhatók, és minden esetben komoly értelmezési többletet hordoznak magukon.
Romaric André-t a Time and Tide online magazin illette az órás világ Banksy-je jelzővel, és ez a hasonlat nem is annyira ördögtől való. Mielőtt ezt kifejtem, beszéljünk egy kicsit a művészetről is. Abban bizonyára egyetértünk, hogy tiltott önkényuralmi jelképet festeni egy buszmegállóra, vagy bajszot rajzolni a Mona Lisának nem művészet. Ugyanakkor, ha a képzőművészeti alkotás kap egy kontextust, amitől újabb értelmezési lehetőségeket nyit meg, akkor kitágul a művészet fogalma, és művészi értékkel ruházunk fel valamit, ami eredetileg nem rendelkezett ilyennel. Egy egyszerű példa: alapvetően nem művészet ragasztószalaggal felragasztani egy banánt a falra. Ha viszont azért tesszük mindezt, mert elismert művészek vagyunk, és előre tudjuk, hogy az alkotásnak nehezen értelmezhető tettünk művi, vagy valós intellektuális vitákat fog szülni, akkor már az lesz belőle. A falra ragasztott banán, ami a valóságban is megtörtént, Maurizio Calettan – A komédiás című, 2019-es installációjáról van szó, egy görbe tükör azok számára, akik mindenbe is bele akarják látni a művészetet, és mindenféle utólag kitalált szimbolikákat társítanak a banánhoz, teszem azt a banán a fekete rabszolgák jelképe, míg a ragasztószalag az őket béklyókba kötő fehérek elnyomásának szimbóluma. Ha hozzátesszük még azt a tényt is, hogy ezt valaki 6,2 millió dollárért megvette, az nem csak kitárja az értelmezési síkok kapuit, hanem egyenesen berúgja.
A kép forrása: https://www.nytimes.com/2024/11/20/arts/design/cattelan-banana-sothebys-auction.html
Térjünk vissza Romaric Andréhoz. A karóra egy használati tárgy, de bizonyos darabok megközelíthetőek az iparművészet irányából is. Egy Rolex, vagy egy Omega minden bizonnyal ide tartozik. Seconde viszont elkövet olyat, hogy egy kardmutatós Rolex mutatóját kicseréli egy miniatürizált Minecraft vagy Zelda kardra. Micsoda gyalázat? Hogy teheti meg ezt a becstelenséget? Szerintem a válasz, hogy azért, mert az ő alkotásai megtestesítenek egy peckesen kitartott középső ujjat a luxusiparnak. Pontosabban azoknak, akiknek egy drága karóra csak a pozőrködésről szól, a vagyoni helyzet, vagy a vélt, esetleg valós társadalmi pozíció betöltésének reprezentációjáról. Ez pedig szerintem művészet, mert magán hordoz egy többletet, ami új interpretációs rétegeket ad hozzá a tárgyhoz. Még azzal sem lehet megvádolni, hogy tönkreteszi az órákat, mert a leszerelt, vagy kicserélt alkatrészeket a tulajdonos eredeti állapotukban visszakapja. Ahogy Banksy, vagy a banános példából Maurizio, úgy seconde is a meglévőből teremt valami újat, üzen nekünk, hogy nem kell az órázást annyira komolyan venni. Van ebben egy kis lázadás is a konformizmus ellen, hiszen ezeknek a régi, patinás márkáknak a tulajdonosai is jellemzően a „kékvérű” elitből kerülnek ki, vagy a hírességek világából, akik előszeretettel használják ezeket a „kellékeket” társadalmi reprezentáció céljából. Szerintem arra hívja fel a figyelmet, hogy ezt a hobbit a szerelemért, az órák szeretetéért űzzük, nem pedig vitrinekbe és Instagram képekhez vásároljuk őket. Meg kell élni őket, hagyni kell, hogy gyermeki örömöt okozzanak nekünk, és egy kis boldogságot hozzanak ebbe a megfáradt, elsötétült világba… és ezzel teljes szívemből egyet tudok érteni vele, sőt, ennek tükrében még szimpatikusabbá válik a kis gall megjelenése egy 1857-óta létező óragyár termékének a számlapján.
A kép forrása: https://www.nytimes.com/2024/03/05/fashion/watches-romaric-andre-seconde-seconde.html és https://seconde-seconde.com/
Les Maîtres du temps – Az idő urai 1982
Az óra bemutatása előtt szánjunk még egy kis időt a francia animációs filmek méltatására is. Az Astérix előtt és után is olyan korszakos klasszikusokat alkottak, mint A vad bolygó 1973-ból, Az idő urai 1982-ből, a Gandahar 1987-ből és a francia animáció napjaink filmművészetében is erőteljesen képviselteti magát, gondoljunk a 2006-os Renaissance-ra, a Persepolisra 2007-ből, vagy az Egy macska kettős életére 2010-ből.
A mesefigurás órák elsőre talán kicsit komolytalannak hatnak, pedig a horológia világában nagy hagyománya van ennek a megoldásnak. Arra nem vállalkoznék, hogy felkutassam, melyik óragyár indította el a lavinát, de az Omega és Snoopy kutya kollaborációjának tekintélyt parancsoló háttere van. Röviden arról van szó, hogy a NASA 1969-ben, az Apollo 10 program keretei közt azt a célt tűzte ki, hogy keressenek alkalmas leszállóhelyet a Hold felszínén az Apollo 11-nek. A tevékenységük egyfajta szimatolás volt, innen adta magát a kapcsolat a népszerű Snoopy kutyával, a parancsnoki modul hívójele pedig ugyanebben az akcióban Charlie Brown volt, aki ugyebár Snoopy gazdája. Az Apollo 13 viszontagságos hazatérését bizonyára sokan végigizgulták a moziban, ahogy a filmben, úgy a valóságban is fontos szerepet kaptak az Omega karórák a rakéták begyújtásának, majd a repülési szög növeléséhez szükséges időnek a kiszámításakor. Azóta a NASA az alkalmazottainak és alvállalkozóinak egy bizonyos Ezüst Snoopy-díjat adományoz a küldetések sikerével kapcsolatos kiemelkedő teljesítményéért. Az Omega óragyár 1970. október 5-én kapta meg a NASA Snoopy-díját, amiről az Omega limitált Snoopy modellek formájában emlékezik meg. Ezért vannak tehát Snoopy kutyás Omegák.
A kép forrása: https://swisswatches-magazine.com/?s=snoopy
Snoopy népszerű figura az óravilágban, az Omegán kívül felhasználta már őt a Timex, a Seiko de még a Franck Muller is. Rajta kívül gyakran találkozhatunk Miki egérrel, a Muppet Show szerepőivel vagy a japán animék világából Gundam robotokkal, esetleg a zseniális Studio Ghibli által kitalált alakokkal. A divatórák világában pedig ne lepődjünk meg, ha a MARVEL vagy a STAR WARS népszerű karakterei díszelegnek a számlapokon, bár utóbbiak inkább marketing céllal kerülnek forgalomba, nem pedig azért, hogy óraipari kuriózumok legyenek. Ha pedig azt gondolnánk, hogy ezek mennyire komolytalanok, akkor jusson eszünkbe Japán 124. császára, Hirohito, akit 1989-ben bekövetkező halálakor saját kérésére kedvenc órájában temettek el, ami nem egy egyedi, kézműves Seiko volt, hanem egy Miki egeres karóra, amit az 1975-ös amerikai látogatásán kapott ajándékba Los Angeles-i Disneyland-ben.
A kép forrása: https://timeandtidewatches.com/you-will-never-guess-the-watch-that-emperor-hirohito-was-buried-with/
„Résister encore et toujours” - Ellenállni mindig és mindenkor
A Franciaországból érkező csomag már küllemre is elismerésre méltó. A kemény kartont egy igényesen nyomtatott, márkajelzéssel és 65 éves az Astérix felirattal ellátott védőborító öleli körbe. A kemény karton pedig nem magát az órát rejti, hanem egy bőr (vagy bőrhatású), nagyon minőségi utazódobozt, dombornyomott Chronofixe logóval, hogy kis kedvencünket bármikor magunkkal vihessük, teszem azt stílszerűen egy római vakációra.
A tokforma megidézi a 60-as évek generikus búváróra sziluettjét, sőt, a Chronofixe konkrétan gyártott is ilyen Sous Marine modellt. Nem tévedünk nagyot, ha belelátjuk ebbe a formavilágba a Seiko 62MAS-t, vagy a Tissot PR516-ot, netán az Oris Skydiver-t, hiszen a korszakban ez a forma igencsak jellegzetes volt. Az anyaga természetesen 316L acél, a méretei pedig a tokátmérőt illetően 37 mm, ami 12,8 mm-es tokmagassággal párosul. Tokfültől tokfülig egész nyúlánknak mondható, konkrétan 46 mm-ről beszélünk, amennyiben szíjcserét szeretnénk, a nyerőszámunk a 20 mm. Megragadnám még az alkalmat arra is, hogy méltassam a szálhúzott, matt felületkezelést, ami szívemnek oly kedves. Végre nem egy tükörfényes polírkrumplit hordok a karomon, ami begyűjt minden apró hajszálkarcot. A tokozat oldalán végigfut egy vékony, fényesre polírozott letörés, de talán ennyit még az ilyen karcfetisiszták is, mint én áldozhatnak a szépérzék oltárán.
Essen szó a 60 klikkel egyirányba körbeforgatható lünettáról, és annak selymes feketére festett alumínium betétjéről is, amin búváróráktól szokatlanul római számokkal adták meg a 10, 20, 40, és 50 jelöléseket. Talán az egyetlen általam tapasztalt kellemetlenségről is most kell beszámolnom, miszerint a lünetta háromszöge nincs pontosan egyvonalba állítva a XII-est jelölő indexszel. Nyilván Jean-Pierre a szája szélén hanyagul lefittyenő Gauloises cigijének ölébe hulló hamuja miatt nem vette észre, amikor állítgatta, ezért rá is térhetünk az óra fő attrakciójára, a seconde / seconde által készített egyedi számlap grafikájára.
Ezen ugyanis a kis gall hősünk látható, amint éppen a Caesar katonáit szimbolizáló római számokat csépeli, konkrétan a VIII-as számot kapja telibe a Csodaturmix által készített varázsital segítségével, amit a varázsló teliholdkor készít és fagyöngyöt tesz bele aranykacorral.
Ha nagyon műértő szeretnék lenni, és belelátnám a korábban emlegetett banánba a rabszolgaság metaforáját, vagy észrevenném egy absztrakt festményen az anyát gyermekével, akkor azt mondanám, hogy Astérix azért üti pont a 8-as indexet, mert az ázsiai kultúrákban, különösen Kínában az egy szerencsét hozó számjegy. Azért van számos luxusórán 8-asra állítva a dátum a gyári termékfotókon, hogy az ázsiai (értsd kínai) piacon kelendőbbek legyenek a termékek. Astérix tehát nem csak a rómaiakat, hanem egyfajta dölyfös franciasággal az invazív kínai ipart is visszaküldi oda, ahova való, de inkább nem bonyolódnék bele, mert az ilyen gondolatok túl messzire vezethetnek. Különösen azért, mert az órán nem találtam semmiféle jelzést arra vonatkozóan, hogy melyik alkatrésze honnan származik. Még az is lehet, hogy itt-ott nem csak a büszke franciahon, hanem Kína keze is benne van. Ezek helyett inkább azt mondom, hogy az indexek bézses színűre festettek, és sötétben egész tartós a rajtuk lévő lume. Az internetet bújva nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy ez Super-LumiNova vagy valami más, de egész tartósan teszi a dolgát. Asterix figurája is éles, nagyon szépen ki van dolgozva a karakter, és a fekete számlapról szinte leugrik a harsány színeivel.
A gyönyörű számlapot illik is megvédeni, amiről ezúttal zafírüveg gondoskodik. Sajnos tükröződésgátló bevonat nem volt kéznél, ezért előfordulhat, hogy nem fogjuk a legoptimálisabb szögben megcsodálni a mutatókészletet, amit szintén alárendeltek a római tematikának. Nem nehéz észrevenni, hogy a római építészetre jellemző formákat kapunk az óra és a percmutató képében, és amellett a részlet nélkül sem illik szó nélkül elmenni, hogy még a dátumtárcsán lévő számokat is római számjegyekkel írták fel. A számjegyek háttere pedig nem fekete, de még csak nem is fehér, hanem igencsak egyedi módon ezüst.
Astérix nem csak a számlapon, hanem a hátlapon is visszaköszön ránk, az arcképe mellett olvashatjuk az óra jelmondatát: „Résister encore et toujours”, magyarul ellenállni mindig és mindenkor. Itt található még a limitáció sorszámozása is. Ebből az órából 500 darab készült, hozzám nagy örömömre a 476. darab került. Miért tetszik ez annyira? A történelem rajongóinak a keze már a magasban van, mert ők emlékeznek arra, hogy Kr. u. 476-ban bukott meg a Nyugatrómai Birodalom, és ért véget az ókor. Tökéletes összecsengés az Astérix tematikával, bár ez csupán a véletlen műve volt. Ezeken kívül kapunk még utalást a seconde/seconde együttműködésre, a 65. születésnapra, és az Astérix kiadójára, az Albert René-re, amit a készítők keresztnevei után neveztek el így.
Mit adtak nekünk a rómaiak?
Kiszipolyoztak minket! És nem csak minket, apáinkat is, és apáink apáit is! Adtak ugyan utakat, oktatást, csatornázást, bort, sőt, vízvezetéket is, de ne legyetek demagógok! A 200 méteres vízállóság mellé menetzáras koronát nem kapott sem a Júdeai Népfront, se a Júdea Népe Front, sem a Nemzeti Front (aljas köpködők) de még a gallok sem, így nem meglepő, hogy az óra nem teljesíti az ISO6425 szabványt. A számlap egyedi grafikája miatt nem ez az egyetlen pont, ahol elbukik a mutatvány, hiszen a 2018-as szigorítás előírja, hogy az összes indexnek világítania kell, ezen pedig Astérix épp a VIII-ast gyepálja, és a három óránál található index helyét is egy dátumablak foglalja el. Így marad a vintage búváróra hangulat, de jegyezzük meg, hogy ez nem egy valódi merülésekre alkalmas óra. Pancsolni lehet vele, de már csak a borjúbőr szíj miatt is legyünk inkább óvatosak.
Apropó szíj. Nagyon puha, és kényelmes viselet, még az én ormótlan 20 cm átmérőjű csuklómon is marad üres lyuk a szíjon. Azt már említettem, hogy a szélessége 20 mm, de azt még nem mondtam, hogy gyorskioldót is kapunk, így tényleg nagyon egyszerű egy másik szíj használata. A tüskecsat stabil, és még arra az apró részletre is odafigyeltek, hogy legyen egy Chronofixe márkajelzés a bújtatón.
A részletekre való odafigyelés a szerkezetet vezérlő koronára is kiterjedt, amire Caesar babérkoszorúját vésték. Ennek segítségével állíthatjuk be, húzhatjuk fel a másodpercstoppos Seiko NH35 (L898.5) werket, ami lényegében egy permutációja a Seiko 5 modellekben szolgálatot teljesítő 4R35 szerkezetnek. A fő paraméterek is megegyeznek, mindkettő 24 köves, a 21600-as féllengésszám mellett pedig 41 óra járástartalékra képesek.
Az utolsó fontos dologról nem beszéltünk még, az pedig az ár. A Chronofixe 395 eurót kér az ikonikus gall hőséért, ami postával együtt 424 euróra ugrik fel, azaz megközelítőleg 170 ezer forintos kiadást jelent. Az órát csak és kizárólag a Chronofixe honlapján lehet megrendelni, de az 500 darabban korlátozott limitáció miatt nem árt sietni. Az enyém a rendelés leadásához képest 7 munkanap alatt megérkezett. A Kronometer.hu oldaláról értesültem ennek az órának a létezéséről, amiért végtelenül hálás vagyok nekik, a források közé bemásoltam az ő cikküket is azoknak, akik még szívesen olvasnának erről az óráról.
Voulez-Vous Coucher Avec Moi Ce Soir?
Az a válaszom, hogy igen. A Chronofixe Sous-Marine Astérix 170 ezer forintért tényleg egy egyedi, részletgazdag óra, tele mögöttes gondolatokkal, szívvel és lélekkel. Biztos vagyok benne, hogy a megálmodóinak ez egy szerelemprojekt lehetett, és azoknak is az, akik megvásárolják. Szerintem ez egy igazi gyűjteménybe illő darab, amit jóleső érzés kézbe venni, nézegetni, és persze használni. A Chronofixe nem ad sokkal többet, mint a többi mikrobrand ebben az árszegmensben, de amit tud, azt jól csinálja és nem kérnek sokkal többet érte, mint egy beugró 5-ös Seikoért.
Ha megkívántad, akkor innen szerezheted be:
https://chronofixewatches.com/products/asterix
Előnyök
- Egyedi számlap, egyedi design
- Zafírüveg
- Minőségi bőrszíj, minőségi prezentáció, ajándék utazódoboz
- Az értékeihez képest korrekt árazás
Hátrányok
- Nincs menetes koronazár
- A lünetta precíz illesztése egy ezredfordulón gyártott Peugeot 307 hézagjaival vetekszik
Források:
https://chronofixewatches.com/pages/history
https://www.forbes.be/nl/zelfs-omsingeld-door-romeinen-houdt-asterix-stand/
https://kronometer.hu/2025/01/21/olcso-egyedi-buvarora-chronofixe-sous-marine-asterix/
https://timeandtidewatches.com/how-seconde-seconde-became-the-watch-worlds-answer-to-banksy/
https://www.nytimes.com/2024/03/05/fashion/watches-romaric-andre-seconde-seconde.html
https://monochrome-watches.com/history-snoopy-omega-speedmaster-apollo-13-nasa/
https://timeandtidewatches.com/you-will-never-guess-the-watch-that-emperor-hirohito-was-buried-with/
